Kell egy kemence!

 

Mi kell egy kemencéhez? Tégla, vályog, cserép, sár - attól függ... (le lesz írva minden, ha eljön az ideje...). És persze kell megrendelő, és kell, aki megrakja. Én most a rakókról mesélek!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy legényke. Meg még egy. Ennek a két legénynek úgy hozta a sorsa, osztálytársak lettek középiskolában a kies Borsodban. Ha már úgyis ott voltak, hát barátai lettek egymásnak. Az ifjúkori barátságok összes hitével és id(ő/é)tlenségével. Régen volt ez, még a múlt században!

Na! Tették a dolgukat, ki érettségizett ottan, ki kevésbé... szóval elváltak útjaik! Az egyik legényt elvitte egy hajó. Folyók hátán, szelek szárnyán bejárta Ungot-Berket. Szabadságvágyánál csak a hajózás szigorú szabályai voltak erősebbek, hol ezt, hol azt kellett leküzdenie. Hivatása büszkeségével szelte a habokat nap-nap után (az évekről nem is beszélve). Hajósnak lenni jó, mindig van itt tennivaló (halihalihó). Tette dolgát, szorgoskodott, fát fűrészelt, hajat mosott(már amíg volt neki). Hajósnak lenni jó! Mint már említettem. A hajósélet egészségesen tartotta hősünkben a kreativitást, az önmegvalósítás örök vágyát, és nem utolsó sorban a hátizmokat. De mit lehet egy hajón önmegvalósítani?!

Hát megmondom én Nektek: FŐZNI (néha sütni is)! Bizony ám! Legényünk - aki már jócskán megemberesedett - szenvedélyesen főzni (néha sütni) kezdett. Főzni úgy, ahogy eddig senki. Főzni úgy, ahogy eddig bárki, de azt már rég elfelejtette mindenki! És írta és írta a recepteket. Mindent, amit kitalált, ki is próbált. Ejjj! Ha lenne itt a hajón egy kemence! Olyanokat SÜTNÉK (néha főznék is),hogy mindenki megnyalná a ... ujját (kinek mennyi van).

Vágyakozva nézte a partot, mígnem a hajó egyszer csak kikötött! Mert a hajók egyszer csak kikötnek. Amint szárazföldre lépett, szilajul megvetette két lábát és beleüvöltötte a levegőbe: KELL EGY KEMENCE!!!

Belevetette magát a szárazföldi létezés szépségeibe. Először kemenceajtókat kezdett fabrikálni, de olyanokat, hogy mindenkinek elállt a lélegzete. aki látta. sőt még annak is,a ki nem! Elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy kitanulja a kemenceépítés csínját-bínját. Rajzolgatott, szemlélődött. Sőt! Még az internetbe is belement!!!

De álljunk csak meg! Másik hősünk hol maradt?! Talán éppen elveszett?! Dehogy veszett, dehogy veszett! Csak másfelé fújták a szelek!

Hazatért kis tanyájára, vályogfalú házikóba. Egyszer csak nagy esők jöttek, sár kerekedett, de el kellett indulnia szerencsét próbálni... legalábbis munkát kellett találnia, hogy ne váljék belőle kmk-s! Ment, mendegélt, egyszer csak ott találta magát a mesebeli kerámiamanufaktúrában, annak is egy kacsalábon forgó fazekaskorongja mellett. Nagyon megijedt! Testvére szavai jutottak eszébe: "Ecsém! A sarat, meg a munkát kerüld!" Jééézusom! Itt vagyok mindkettőben!

Évre év jött, bokályra köcsög. Kitanulta a fazekasmesterséget! Árkon-bokron át, a hétfejű sárkánnyal is megküzdve maszek lett! Árulta portékáját amíg vették, sőt még utána is. Mígnem egyszer: égből é vagy föld alól-megjelent mellette egy torzonborz nagy ember és azt mondta neki:

- Safi vagyok és azt mondom neked, építsünk együtt kemencét!

- Miért is ne? Hiszen KELL EGY KEMENCE!!

Attól kezdve építettek együtt, építettek egyedül, aztán megint együtt, majd megint egyedül, együtt, külön (és így tovább, és így tovább).

Egyszer csak az egyik kemence olyan óriásira sikeredett, hogy hetedhét országban arról beszéltek a népek! Még az interneten is híre ment!!! Éppen akkor, amikor másik hősünk ottan böngészgetett!!! És akkor? Meglátta és rögtön beleszeretett! Oly szépnek találta, oly irdatlannak, akár egy gőzmozdony bevakolva!! Rögvest leinformálta, hogy ki fia-borja?! Ki építette vajon?! Kinek volt ily sok kurázsija?! Hát szeme-szája elámult amikor a készítőjére kattintva kihozta néki a gép az ő harminc éve nem látott igaz barátját (elérhetőség, meg minden)!!!

Rögvest fel is hívta. Beszéltek mindenről: van e macskád? Pláne kettő! Esik, vagy fúj? Ja! Meg asszony, meg gyerek, szép meg csúnya. Csak a kemencéről nem!

Hanem másnap!! Még akkor sem.

A harmadik napon szóba került végre! Hogy: KELL EGY KEMENCE!!! KÖZÖSEN!!!

Aki nem hiszi, járjon utána! Itt a vége, fuss el véle? Dehogy!!! Éppen ellenkezőleg, ez itt csak a kezdete! Szeretettel várjuk megkeresésüket